2010: Ez az év egy hatalmas előrelépés volt a játékok számára történetmesélés szempontjából. Olyan fantasztikus cimeket kaptunk, mint a Red Dead Redemption, a Mass Effect 2, vagy a Fallout New Vegas. Ezek a játékok mind előrelenditették azt a gondolatot, hogy komoly, érzelemdús történeteket is kaphatunk a videó játékoktól. A lövöldözős játékok aranykorának kezdetén vagyunk és a műfaj szerelmesei elveszhetnek olyan cimekben, mint a Call of Duty: Black ops vagy a Battlefield: Bad Company 2. Az abszurd képek kedvelőit a Limbo csalogatta be, a retro kitartó követőit pedig a Super Mario Galaxy 2 és a Starcraft 2: Wings of Liberty szórakoztatta.
2011: Akkor még nem tudtuk, hogy ez az év mennyire meghatározó lesz, de mint kiderült rengeteg játékot kaptunk, amelyek valamilyen formában forradalmasitották a sablonjaikat. A szuperhősös játékokat már korábban a Batman: Arkham Asylum teljesen forradalmasitotta, de aztán a folytatása az Arkham City is hasonló módon járt el. Az FPS-eket a Battlefield 3 és az abban bemutatott rombolható környezet vitte előre, a szerepjátékok pedig két fantasztikus cimmel bővültek. Az egyik legeladottabb játék a The Elder Scrolls V: Skyrim és a hiresen nehéz Dark Souls is ekkor debütáltak. Mindezek mellett még olyan „alap” cimek jelentek meg, mint a Portal 2, a The Binding of Isaac és az Uncharted 3: Drake’s Deception. De ezek mind eltörpülnek a világ egyik legismertebb és legsikeresebb játéka mellett, amely végtelen kreativitásra adott lehetőséget és egy generációt formált át, ez volt a Minecraft.
2012: Ezt az évet én az FPS évének hivom, mivel nagyjából minden más nagyobb játék, amely nem ebbe a műfajba tartozik bukás volt vagy rosszként emlékszünk rá. De olyan cimek, mint a Counter Strike: Global Offensive, a Dishonored, a Borderlands 2 és a Far Cry 3, mind jó emlékként élnek a legtöbb játékos fejében. Pedig ebben az évben, néhány nem konvencionális műfajú játék és hatalmas sikerre lelt. Olyanok mint: a Journey, a The Walking Dead, a Spec Ops: The Line és a Hotline Miami. 
2013: Ezt az évet gyakran hivják úgy, hogy az év amikor a videó játékok felnőttek és nem is akarok ezzel a névvel vitázni. Valóban kaptunk néhány csodálatos cimet, amelyek már-már filmekkel is vetekedhetnének a történetükkel és látványukkal. Bisohock Infinite, Grand Theft Auto V, The Last of Us, Tomb Raider, csak hogy néhányat emlitsek, de ebben az évben startolt el a Dota 2 is.
2014: Ebben az évben indult el az új konzol generáció, a Playstation 4-el és az Xbox One-nal. Ezért nagyon sok olyan játék jelent meg, amelyek nyitócimek voltak, ezeknek különösen jónak kellett lenniük, azonban sokuk nem volt az. A Destiny, a Titanfall, a Forza Horizon és a Watch Dogs ilyen nyitócimek voltak, de akadtak az év hátralévő részében is emlitésre méltő cimek, mint a Hearthstone, a Super Smash Bros., a Mario Kart 8 és a South Park: Stick of Turth.
2015: Egy újabb hatalmas év, amely sokaknak meghozta a kedvét ahhoz, hogy végre lecseréljék régi konzoljaikat. A The Witcher 3: Wild Hunt, a Bloodborne és a Rainbow Six: Siege csak néhány cím, amely új irányokba vitte a videójátékokat, miközben az Undertale, az Ori and the Blind Forest és a Rocket League az indie piacot erősitették és ezzel a nagyobb stúdiók figyelmét is felhivták.
2016: Ebben az évben kevés játék tudott felérni az Overwatch sikeréhez. A nagy sikerű Team Fortress 2 alapján készült hős-lövöldözős játék letarolta a konkurenciát és a Blizzard ezzel, egy újabb generáció definiáló játékot készitett el. Ugyan ebben az évben jelent meg a hiresen túlmarketingelt No Man’s Sky és tért vissza az egyik legelső FPS cím, a DOOM formájában.
2017: A Nintendo Switch megjelenési éve rengeteg csodálatos játékkal adományozott meg minket, köztük sok nyitócim volt a Nintendo legújabb konzolján. The Legend of Zelda: Breath of the Wild és a Super Mario Oddyssey volt az a két cím, amely instant klasszikussá vált a rajongók számára és sokakat győzött meg arról, hogy a Nintendo nagyszerű játékokat gyárt. A Sony a saját Horizon: Zero Dawn és Nier: Automatával válaszolt, hasonlóan meleg fogadtatásra, de jóval kevesebb eladással. Eközben olyan cimek indultak útnak, mint a Cuphead, a Resident Evil 7, a Destiny 2 és a PlayerUnkown’s Battlegrounds, de vitathatatlanul a legnagyobb játék, amely ebben az évben megjelent az a Fortnite volt, amely önmagában emelt fel egy kis céget az olyanok mellé, mint a Valve, az Apple és a Microsoft.
2018: A filmes játékok éve, ami vicces hogy egy évtizeden belül kétszer is megtörtént, de ez van. 2013-hoz hasonlóan 2018-ban rengeteg filmes szintű történettel rendelkező játék jelent meg, de talán volt ami még filmeknél is jobb volt. A God of War, a Spider-Man, a Red Dead Redemption 2 és a Monster Hunter: World csak néhány példa erre.
2019: Ez az évet úgy nevezném, hogy az absztrakt AAA játékok éve. Nagyon sok új eredeti cimet kaptunk, amelyeket a közönség nagyon szeretett. A Sekiro: Shadow’s Die Twice, a Control és a Death Stranding ezek közé tartoznak, de ebben az évben jelent meg az Apex Legends, a Tetris 99 (csak hogy legyen még battle royale játék) és a Star Wars Jedi: Fallen Order, illetve a Borderlands 3 is.
Hihetetlen volt ez a 10 év a videó játékok számára és hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Nagyon kíváncsian várom, hogy a következő 10 év mit hoz, mert amit eddig kaptunk 2020-ban és 2021-ben az kifejezetten jó.

A Beszélgetés játékosokkal videóban nagy téma volt a Youtube és a videó játékok közötti kapcsolat, elvégre a Youtube részben annak köszönheti hatalmas sikerét, hogy rengetegen gameplay videókat töltöttek fel, amelyek egyrészt nyilván a játékról szólnak, de ugyan úgy felhivják a figyelmet az emberre is a kamera mögött vagy előtt. Ennek a videóformának a nagy forradalmára nyilván Pewdiepie tásrai, akik még 2006 és 2010 között kezdték el és azóta szinte már brandekké nőtték ki magukat és csatornájukat. Szerintem ennek a sikerességnek három alapszabálya van. 
1.: Aktuális vagy felkapott játék: Ez talán a legegyértelműbb, ma már inkább a Twitch streamerekre irányul ez a rész, de aki youtuberkedni szeretne, annak is fontos észben tartania. Oda kell figyelni a trendekre, mert nem mindig a legújabb a legjobb. Disguised Toast nevű streamer és youtuber videóit naponta több millión nézték meg, pedig a játék, amivel játszott az Among Us volt, ami az egyik legbugyutábban kinéző játék jelenleg a piacon. 2018-ban jelent meg tehát nem is új és maga játék nem is annyira köti le a nézőt, de mégis mivel trendi volt vele játszani és/vagy azt nézni, sokan követték és sokan játszották. Ezzel az Among Us jelenleg az egyik legjobban fogyó játék és még úgy is bevételt hoz, hogy a mobilos verziója teljesen ingyenes. De ha nem köt le a játék, akkor miért nézik?
2.: Személyiség: A legfontosabb adottsága egy streamernek vagy youtubernek, hogy szórakoztató személyiség legyen. Emiatt szórakoztatja a nézőket az Among Us, mert olyan emberek játszanak csoportokban, akiknek borzasztóan szórakoztató a személyisége. Vegyük elő újra Disguised Toast-ot, aki gyakran egy Poirot vagy Columbo szerű figurát alakit, személyesit meg ezekben a játékokban. Nem számít, hogy valóban okos-e vagy jó-e a megfigyelő képessége, a lényeg az, hogy mint a szinházban, jól hozza a figurát és ezzel szórakoztassa a nézőket. Ahogy azonban azt a marketingből megtanulhatjuk, a rossz reklám is reklám. Egy másik példa Logan Paul, aki egy undoritó személy és ugyan így undoritó dolgokat csinál. Vegyük példának a pár évvel ezelőtti fiaskóját Japánban, amikor az Öngyilkosok erdejében barangolva egy felakasztott hullát talált és ezt úgy gondolta, hogy megosztja a világgal. Nyilván ez egy borzasztó dolog, azonban emiatt olyanokat is elkezdett foglalkoztatni Logan Paul, akik eddig azt sem tudták, hogy létezik. Most pedig néhány bocsánatkérő videó után újra folytatja ugyan azt az undoritó tartalmat, mint eddig, de most több a követője. Persze eleve valahogy eljutott idáig. Méghozzá kapcsolatokkal.
3.: Kapcsolatok: Ha a tartalmunk nem kifejezetten jó és nem tudunk vagy nem akarunk kontroverzális figurák lenni, akkor muszáj „parazitának lennünk”, azaz jó kapcsolatokat ápolnunk olyanokkal, akik befolyásolhatják, hogy hányan nézik a tartalmunkat. Ez akár lehet olyan formában, hogy egy nagyobb tartalomgyártó mellé beszállunk extrának és cseppenként veszünk át valamennyit az ő közönségükből vagy olyan figurákat szerepeltetünk a mi tartalmunkban, akikre a közönség kíváncsi.
Ha ezeket a lépéseket követjük, akkor sikeresek lehetünk youtuberként vagy streamerként.

Akik látták a korábban megosztott videómat, azok biztosan feltették a kérdést, hogy mégis miféle játék ez? 

Ez a  2017-es Destiny 2, amely a 2014-es Destiny folytatása. A játékot a Halo sorozat megalkotói a Bungie készitette. 

A Halo a modern lövöldözős, FPS, játékok egyik alappillére, legalább annyira, mint a Half-Life vagy a Medal of Honor. A Destinyvel egy hasonlóan forradalmi játékot akartak alkotni még a PS4 elindulásakor. Ez az új cím keresztezte volna, az MMO és az FPS játékokat oly módon, hogy az természetesnek hasson. Sikerült nekik ez? Nos, igen is és nem is.

A Destinyt először nem igazán értették a játékosok, akik több Halora vágytak, azok nem kaptak elég lövöldözést és akik egy új MMOra vágytak, azok pedig nem kaptak elég karakter fejlesztést és világépitést. Egy kis idő után megtalálta a közönségét a Destiny, de ehhez még egy egész év kellett, amelyet pedig extra tartalommal tömtek tele, olyannal, aminek alapból a játékban kellett volna lennie.

Az első év furcsa volt, mindenki próbálta megtalálni a neki megfelelő játékmódot és az igért epikus történetet. Utóbbi szinte semmilyen formában nem volt jelen. Ebben az első évben a konzol játékosok rátehették karmaikat az alap játékra és a Dark Below, illetve a House of Wolves kiegészitőkre. Ó igen, csak konzol játékosok, mivel a Destiny első része és annak minden kiegészitője csakis az PS4-en és az X Box ONE-on volt elérhető. (Ez azóta bővült a jelenlegi konzol generációra is.) Ebben a három tartalomban megkérdőjelezhető mennyiségű történet volt, amelyet sokan nem szerettek. Azonban volt egy olyan dolog, amely a játékos közönségnek egyhangúan tetszett. A Raidek. A Raid egy 6 fős játékmód, amelyben a különböző akadályok és ellenségek találhatók. Azért voltak ezek különlegesek sokak szemében, mert egyediek és nehezek voltak. Ekkor a Vault of Glass és a Crota’s End raidek voltak elérhetőek és ezek elég kihivást és, még fontosabb, fegyvereket és páncélt, egyszóval Lootot tartalmaztak, hogy kielégitsék a játékosok MMOFPS vágyait. Nem sokkal később pedig a történetre szomjazók is megkapták azt, amire vágytak.

2015-ben megjelent a The Taken King kiegészitő, amely nem csupán extra tartalommal érkezett, de a játék alapjait formálta újra, oly formán, amely egy hatalmas pozitiv hullámként söpört végig a játékosokon. Történetet és egy félelmetes fő gonoszt is hozott, Oryx formájában. Én csak jó dolgokat hallottam erről a kiegészitőről.

2016-ban az utolsó kiegészitővel a Rise of Ironnal lezárult a Destiny korszaka és 2017-ben már érkezett is a folytatás a Destiny 2. Azonban minden eddigi előre tett lépést, amelyeket az első rész kiegészitőivel tett hátrahagyott és újra ott tartott a játék, ahol 2014-ben, de egyesek szerint még hátrébb. Ezt az állapotot a két kiegészitő sem tette jobbá és újra szükség volt egy olyan nagy közbelépésre, mint 2015-ben. Ekkor érkezett a Forsaken, amely hasonló dolgokat tett mint elődje, de a játékosoknak itt már feltűnt, hogy ez egy trend, amit a készitők direkt próbálnak meg letolni a torkukon. 2019-ben Bungie elhagyta a forgalmazó vállalatát, az Activisiont és önpublikálásba kezdett. Jelenleg itt tartunk, a Bungie egymagában is elég jól megvan és folyamatos frissitéseket vezet be ahelyett, hogy mindig egy újabb kiegészitőre hagyná a játék megmentését.

Üdvözöllek benneteket! 

Ez a videó játékokkal foglalkozó blogom, ahol különböző játékokat fogok bemutatni, illetve történetek és vicces videók is fel fognak kerülni, amelyekben néhány barátom és ismerősöm szerepel. 

A videó játékokat, mint hobbi fogom bemutatni és megpróbálok minél több fajta játékkal foglalkozni. A blogon olvashatóak lesznek olyan cikkek, amelyekben a legújabb játékokat mutatom be, de lesznek olyanok is, amelyekben régebbi klasszikusokat veszek elő. Lesz szó magáról a hobbiról átfogóan és lesz szó külön egy-egy játékról magában.

De miért is jók a videójátékok?

A videójátékok egy olyan kikapcsolódást tudnak nyújtani, amelyet kevés más médium tud. Egy játék lehet egyszerre egy fantasztikus történet, amelyben el tudunk veszni és amely csodálatos világokat és figurákat tud bemutatni nekünk, és egy versengésre ösztönző formátum, amely az együttműködést vagy a személyi képességet is jutalmazhatja. Sokan mondják, hogy miért nem megyünk csak ki a szabadba játszani valamit, miért kell bent ülni egy gép előtt, de a videójátékok sokkal többek ennél, rengeteg fantáziát tudnak valóra váltani, amelyeket kicsik és nagyon egyaránt élvezhetnek. Nem mehetek ki az utcára és harcolhatok sárkányokkal, vagy fénykardot forgatva megküzdeni egy csapat rohamosztagossal, vagy akár egy profi focicsapat felett átvenni az irányitást. A videójátékok világában ez mind lehetséges, és a legjobb hogy bárkivel meg tudom osztani, aki mellettem ül, aki egy pár várossal odébb lakik, vagy akár olyannal is aki a világ túloldalán és!

Sokszor ülünk össze esténként a barátaimmal, akik vagy csak Budapest másik végén vagy például Ausztráliából jelentkeznek be, hogy játszunk valamit. Van, hogy hatalmas űrszörnyek után eredünk és trükkös akadályokat kell, hogy megoldjunk mielőtt minden töltényünket a szörnyeteg szeme közé eresztünk. De van olyan is, hogy társasozunk a számitógépen keresztül, elvégre nem mindig tudunk annyira közel tartózkodni egymáshoz, hogy átugorjunk és egy bolti sör mellett elmutogatom Activityben, hogy szamárköhögés.

A videójátékok összekötnek minket, de szét is tudnak választani. Fontos, hogy megfelelő környezetben, biztonságban érezzük magunkat, mert az online világban, és most nem csak a videójátékokra gondolok, el tudnak fajulni a dolgok. Egymás tiszteletben tartása, akár ismerősről akár ismeretlenről van szó, egy nagyon fontos dolog.

Persze minden hobbinak megvan a maga ideje. Azon is nagyon fontos, hogy ne kezeljük elsőbbségként a játékokat. Nem lehetnek fontosabbak annál, mint ami a való életben történik velünk. Mint minden hobbinál itt is hagyni kell időt rá és nem ezzel kell számolni legelőször. Természetesen lehet ebből karrier is. Van rá rengeteg példa, hogy fejlesztők, profi játékosok, online szórakoztató figurák vagy akár kritikusok és újságirók, mind abból indultak ki, hogy szeretnek játszani, ezt természetesen magunknak kell eldönteni. Én csak szeretek néha játszani, és ha érdekelnek a játékok, akkor nézz körül a Blogon